Az alábbi blogbejegyzést Radnóti Zoltán blogjáról vettük át a szerző engedélyével. 

Ezt a cikket írhatnám mint a Rabbitestület elnöke, vagy mint rabbi, vagy mint zsidó, vagy mint apuka…
Válasszuk ki, melyik is illik ide…

Szeretném 4 bibliai (tórai) idézettel kezdeni… (De kezdhetném akár többel is)
Mózes 1. könyve 15. fejezet:
18. Azon a napon kötött az Örökkévaló szövetséget Ávrommal, mondván: A te magzatodnak adom ezt a földet, az egyiptomi folyamtól a nagy folyamig, a Perosz folyamig: 19. A Kénit, a Kenizzit és a Kádmónit, 20. a Chittit, a Perizzit és a Refóimot, 21. az Emórit, a Kánaánit, a Girgósit és a Jevúszit.
Mózes 2. könyve 3. fejezet:.
8. Azért leszálltam, hogy megmentsem Egyiptom kezéből, hogy felvigyem amaz országból jó és tágas országba, tejjel-mézzel folyó országba, a Kánaáni, a Chitti, az Emóri, a Perízzi, a Chívvi és a Jevúszi helyére.
Mózes 2. könyve 23. fejezet:
23. Mert jár majd az én angyalom előtted és elvisz téged az Emórihoz, a Chittihez, a Perizihez; a Kánaánihoz, a Chivvihez és Jevúszihoz;
Mózes 5. könyve 7. fejezet:
1. Ha elvisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, ahova te bemész, hogy elfoglaljad azt és kiűz sok népet előled, a Chittit, a Girgosit, az Emórit, a Kanaánit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit, hét nemzetet, számosabbakat és hatalmasabbakat nálad.

Hogy miért írom le mindezt?
Mert amikor a mellékelt ötödik osztályos történelem tankönyv a Bibliáról tanít, pont a Bibliát hazudtolja meg, és ezen felül az unásig ismert virtigli antiszemita lózungokat sulykolja a 12 éves gyermekek fejébe. (30-33. oldal)

A Történelemtanárok 25. Országos Konferenciáját 2015. október 3-4-én tartották a fővárosi Kossuth Klubban. A hagyományoknak megfelelően a Konferencia állásfoglalás elfogadásával zárult. Az elfogadott dokumentum részben a tankönyvek és történelmi atlaszok kérdésével foglalkozik. A vonatkozó részt alább olvashatják:

Tankönyvek
A Konferencia megismétli korábbi álláspontját: értéknek tekinti a tankönyvek szabad választását, szakmailag elfogadhatatlannak tartja a tankönyvpiac megszüntetését, a tankönyvválasztás megakadályozását, az egyes esetekben már kötelező egytankönyvűséget.

Új történelmi atlaszok
A konferencia szakmailag és erkölcsileg is elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2015/16. évi tanévre számos iskola a megrendelt történelematlasz helyett az OFI által készített, szakmailag kifogásolható új állami atlaszt kapta. Ez a tankönyvválasztásra mért újabb csapás. Nem értünk egyet azzal, hogy csak ezt az atlaszt lehet használni 2017-től az érettségi vizsgán azoknak is, akik eddig nem ezzel dolgoztak.

A teljes állásfoglalás, ami a fentieken kívül a menekültügy, a PÖCS-ök és a Pedagógus Etikai Kódex témájával foglalkozik, teljes terjedelmében a Történelemtanárok Egylete honlapján olvasható.

Ezt a blogbejegyzést a Bezzeganya engedélyével, elsősorban azért tesszük közzé másodközlésben, hogy a Tankönyvek blogban minden, az új tankönyvekkel kapcsolatos probléma összegyűljön.

"Az ötödik osztályos erkölcstan könyv 18+-os internetes oldalt ajánl a tízéves gyerekeknek. Tegnap átlapoztam az erkölcstankönyvet (5. osztály), és a 9. oldalon, a lap alján találtam egy hivatkozást, ami egy személyiségteszt kitöltésére utalt. Természetesen felkeltette a szakmai érdeklődésemet, hogy milyen személyiségtesztet ajánlgatnak a tízéves gyerekeknek. Beírtam az ajánlott neon.hu oldalt és elakadt a lélegzetem... Az első, és egyben nyitó oldalon az a hír fogadott, hogy a pornóipar milyen új tapasztalattal gazdagodott a filmek készítésével és jövőbeni értékesítésével kapcsolatban, mármint mennyivel egyszerűbb az aktusorientált világban 3D-s, érintésre nyögő és élvező szexrobotot alkotni és alkalmazni.

Ez év áprilisában a tankönyvrendelési időszak közepén kapott nyilvánosságot, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a kísérleti tankönyvek mellett általános iskolai és középiskolai kísérleti történelmi és földrajzi atlaszokat is fejleszt.

Amint az a közleményből kiderült:

A kísérleti atlaszok célja az atlasz- és térképhasználat tanításának és készségszintre fejlesztésének támogatása, módszertanának megújítása. Ezen új atlaszok minden tekintetben megfelelnek a kerettanterveknek, és úgy kerültek kialakításra, hogy az érettségihez is teljes körűen felhasználhatók legyenek.”

Így tehát nagy várakozás előzte meg az OFI által beharangozott ingyenes tanuló atlaszok ez év őszi megjelenését.

A Földrajzi atlasz általános iskolásoknak című 32 oldalas kiadványt átböngészve egy 6 oldalas hibalista állt össze. A Földrajzi atlasz középiskolásoknak című 56 oldalas kiadvány arányaiban kevesebb hibát tartalmaz, de itt is 7 oldalnyira rúg a hibalista.

Ennek kapcsán felmerült bennünk néhány kérdés;

• Hogyan engedélyezhették ezeket a kiadványokat, vagy van egyáltalán ezeknek a kiadványoknak tankönyvi engedélye?

• Azért nem szerepelnek az OFI-atlaszok a hivatalos tankönyvlistán, mert nincsenek engedélyezetve?

• Azért nem engedélyeztették ezeket a kiadványokat, mert ingyen kapták az iskolák?

• Ha ingyen kerülnek be az iskolákba, már nem is kell semmiféle engedélyezési folyamaton átesniük?

• Ingyen bármi bekerülhet az iskolákba?

Az idei tanévnyitó kapcsán a közoktatási államtitkár szájából elhangzott a nagy bejelentés: 2017-től minden tankönyv ingyenes lesz. Ebbe a vonulatba illeszkednek az OFI által rohammunkában, néhány hónap alatt kifejlesztett, új iskolai atlaszok. Egy-egy földrajzi és történelmi atlasz az általános és egy-egy a középiskolák számára. Azt most ne firtassuk, hogy az új kiadványok terjedelemben, tartalomban és kivitelben hogyan viszonyulnak az iskolák számára eddig elérhető atlaszokhoz. Az megér egy külön misét. Ám a történetnek létezik két tanulságos vonulata, amit érdemes szóvá tenni. Az egyik az eljárás, ahogy az oktatási kormányzat az iskolákba juttatta az atlaszokat, a másik pedig a látszólag nagyon innovatív újítás, amelyet az új atlaszok lehetőségként jelentenek.

Először az eljárás. Az iskolák idén is megrendelték a szokásos csatornán (Kello) keresztül a tankönyvjegyzékről az atlaszokat. Ezután levelet kaptak a tankerületektől (Klik), amely többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell megrendelniük az atlaszokat, mert idén ingyen kapják. Azt természetesen elfelejtették megemlíteni, hogy ezek nem az általuk az előző évek során megrendelt atlaszok, hanem az új, OFI által kiadott atlaszok lesznek. (Az a kérdés persze felmerül, hogy az iskolai tankönyvfelelősök miért nem tudtak az OFI által hónapok óta hirdetett új atlaszokról, és miből gondolták, hogy ha lehúzzák az atlaszokat a listáról, akkor bárki is tudni fogja, milyen, és hány darab atlaszt rendeltek (volna)?) Augusztus végén így az iskolák megkapták az „újtanévi” meglepetést, az általuk nem megrendelt, a tankönyvjegyzéken nem szereplő, de ingyenes atlaszokat. Hány iskolánál történt így, ki tudja? De a jelzésekből ítélve nem ritka esetről van szó. Ügyes, mondaná erre a köznyelv.

A tenyleg.com oldalon írás olvasható "Hová tűntek a demokraták?" címmel. ajánlom figyelmetekbe, érint tankönyves kérdést is. http://www.tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3115&id=1156229

Kifejezetten rossz viszonyban vagyok azokkal a tankönyvekkel, amelyekben beírva, kiegészítve megoldandó feladatok vannak, és különösen rosszban vagyok azzal, ha egy tanár kifejezetten megköveteli, hogy a feladatokat a gyerekek tollal oldják meg. Ez a gyakorlat ugyanis hatalmas kérdőjelet tesz a címben említett kérés végére: könyv-e a tankönyv?

A legtöbb családban a gyerekeket egészen kicsi koruktól kezdve arra nevelik, a könyvekre vigyázni kell, óvatosan illik velük bánni, nem összegyűrni, elszakítani, a színes ceruzákat, filceket pedig tartsuk távol azoktól, hiszen okos tárgyak azok, évek múlva is szeretnénk azokat kézbe venni. Aztán elérkezik az első osztály és 6-7 éves gyermekünk, kezében az első munkatankönyvekkel értékválsággal néz szembe. Ezek a kötetek ugyanis nagyon hasonlítanak azokra a könyvekre, amelyeket apa és anya óvott, most viszont a tanító néni kifejezetten arra szólítja fel őket, hogy firkálják össze őket, sokszor tollal, színes ceruzákkal, zsírkrétákkal.

Egy pedagógus úgy egy éve őrületesen kioktatott a Facebookon és elmagyarázta, hogy mennyivel könnyebb így, ezekkel a taneszközökkel a tanítás. Ez nyilván azoknak a pedagógusoknak a hozzáállása, akik nem tananyagot, végképp nem gyereket, hanem tankönyvet tanítanak. A gyerekek érdeklődésének, egyéni haladásának megfelelő feladatok összeállítása, az egyszerűen rendelkezésre álló anyagok, például újságok, csomagolópapír, maradék textíliák használata nyilván munkaigényes (lenne).

Ismerkedés a térképpel és a történelmi atlasszal; avagy mit tehet a tanár, ha 9. osztály elején, a történelmi tanulmányok bevezető szakaszában a térképhasználat rejtelmeibe szeretné beavatni diákjait Mezopotámiával ismerkedve és például azzal találkozik, hogy

a tankönyv térképén jelzett egyes városok valós helyükről odébb vándoroltak, a folyó kreatívan más irányba halad, a térkép nem felel meg a tankönyv szövegének sem,

s így a kapcsolódó feladatok gyakorlatilag megoldhatatlanná válnak?

Részletesen:

Az ókori Mezopotámia című térkép a 11. oldalon összesen 5 várost ábrázol, ebből négyet Mezopotámiában, melyek közül Ur és Uruk biztos nem a Tigris partjára való, láthatjuk Agade (az akkád főváros) pontos helyét - de ha jól tudjuk - ezt még mindig nem ismeri a történettudomány, illetve a régészet, és a leckében nincs is szó az akkádokról. Nem vagyunk térképészek, de nagyon furcsának látjuk a két mezopotámiai folyó folyását és Babilon elhelyezkedését is.

Azt viszont egészen biztosnak mondhatjuk, hogy a térképen jelölt Türosz az a valóságban Büblosz.