Ismerkedés a térképpel és a történelmi atlasszal; avagy mit tehet a tanár, ha 9. osztály elején, a történelmi tanulmányok bevezető szakaszában a térképhasználat rejtelmeibe szeretné beavatni diákjait Mezopotámiával ismerkedve és például azzal találkozik, hogy
a tankönyv térképén jelzett egyes városok valós helyükről odébb vándoroltak, a folyó kreatívan más irányba halad, a térkép nem felel meg a tankönyv szövegének sem,
s így a kapcsolódó feladatok gyakorlatilag megoldhatatlanná válnak?
Részletesen:
Az ókori Mezopotámia című térkép a 11. oldalon összesen 5 várost ábrázol, ebből négyet Mezopotámiában, melyek közül Ur és Uruk biztos nem a Tigris partjára való, láthatjuk Agade (az akkád főváros) pontos helyét - de ha jól tudjuk - ezt még mindig nem ismeri a történettudomány, illetve a régészet, és a leckében nincs is szó az akkádokról. Nem vagyunk térképészek, de nagyon furcsának látjuk a két mezopotámiai folyó folyását és Babilon elhelyezkedését is.
Azt viszont egészen biztosnak mondhatjuk, hogy a térképen jelölt Türosz az a valóságban Büblosz.
A térképhez tartozó egyik feladat négy város (többek között a fent említett Ur és Uruk) megkeresését kéri, amivel egyrészt hibás információt rögzíttet a diákban, másrészt „nehezített feladat”, mert a feladatban kért Assur nem szerepel a térképen (Asszíriáról két leckével később lesz szó, 19-20. o.). A térkép 3 állam (Akkád, Babiloni, III. Uri Birodalom) határvonalait ábrázolja, míg a tankönyvben a sumer államról és Óbabiloni Birodalomról tanulhatnak a diákok.
Mezopotámia és tágabb térsége, a Közel-Kelet visszatérően a 9.-es történelmi tanulmányok „helyszíne”, ráadásul a diákok a görög-perzsa háborúk révén már az általános iskolában is találkoztak ezzel a területtel; 9.-ben a Perzsa Birodalommal is meg kell ismerkedniük, ehhez kap(ná)nak is segítséget a 19. oldalon (és a digitális tananyagban is) látható A Perzsa Birodalom című térkép formájában:
A térkép a Perzsa Birodalom terjeszkedését és uralkodóinak hadjáratait ábrázolja. Az egyik mezopotámiai támpont, a Tigris folyó lemaradt, az Eufrátesz meg új utakat talált és lerövidült (a digitális térképen látható folyó Mezopotámiában, de hogy melyik?), a térkép 26 településneve „lóg a levegőben” (tehát nincs mellette jelölés); ráadásul rossz helyen úsznak, érezhetően mindegyik elcsúszott, némelyik csak kicsit, de például Ninive majdnem beleesik a Földközi-tengerbe. Az elcsúszás miatt például Arábia Damaszkusztól északra (!) került. Médiáról és Elámról nem derül ki, hogy nem településnevek.
Két uralkodó, Kambüszész és Dareiosz hadjáratait jelölő színes nyilak felcserélődtek, de talán nem mindegy, melyik perzsa uralkodó katonái harcoltak Marathónnál! Az már apróság, hogy Dareiosz Birodalma szerepel egy színezett sáv (valószínűleg az általa hódított terület) magyarázatában (ez hódításként szerepel a digitális térképen), s hogy a jelmagyarázatban egy sárga vonal (a nyomtatott könyvben csak vonal, a digitális térképen nyíl) mellett csak ennyi olvasható, hogy Kr. e. 490. Több magyarázatlan világoszöld foltot is látunk, de ez már lehet a mi hibánk. L
Tehát mit tehet a tanár?
Praktikusan: azt, amit eddig, vagyis rajzoltat, színeztet térképet a füzetbe, adva fénymásolva egy használható alapot, csak most nem a tankönyvi térkép használatát kéri a diákoktól, hanem a diákok a saját történelmi, illetve földrajzi atlaszukat használják.
Cinikusabban: a történelmi atlasz alapján kijavíttatja a tankönyv hibáit, ezzel is tanítva és gyakoroltatva az oly fontos forráskritika-forrás összehasonlítás feladatát, valamint „komplex képzés” keretében a térképrajzolást is beemeli a tananyagba.
Mit szólhat ehhez/mit tehet egy diák?
Praktikusan: csinálja a feladatát, amit a tanára kért, 9.-ben a rajzolós feladatokat akár még kedvvel is; ha a tankönyvi térképet veszi alapul és nem a történelmi atlaszát, ahogy a feladat kéri, kénytelen lesz szembesülni, hogy néhol nem stimmel a megoldás.
Cinikusan: hibavadászat általában örömteli feladat, ha nem a diák saját feladatában keresendő…
Mit szólhat ehhez/mit tehet egy szülő?
Praktikusan: az a lényeg, hogy a diák elsajátítsa a szükséges ismereteket , módszereket és kompetenciái fejlődjenek. Az sem hátrány, ha a különböző tudományágak (tantárgyak formájában), mint földrajztudomány, történelem, régészet és magyar nyelvészet/irodalomtudomány (például szövegértés kapcsán) összekapcsolódnak.
A szülő könnyen utánanézhet a felmerülő problémák megoldásának, akár a gyermek atlaszaiban (alább a Cartographia atlaszának A Perzsa Birodalom című térképe), akár megbízható weboldalakon.
Cinikusan: az iskola az életre nevel, hol van az előírva, hogy csak történelmi/irodalmi stb. forrásokon lehet gyakorolni a forráskritikát…