Tankönyvekről diákoknak, tanároknak, szülőknek. Mindenkinek, aki iskolába jár vagy járt.

Tankönyvek

Tankönyvek

Kiáltás az atlaszokért

2015. november 29. - paddington

Ingyenes földrajzi és történelmi atlaszokkal örvendeztette meg az állam szeptemberben az iskolákat, de elsősorban a szülőket. Az ingyenesség általában népszerű hazánkban, ám vannak árnyoldalai. A kiadványok bevezetője szerint az atlaszokhoz kapcsolódó korszerű digitális anyagok érhetők el okostelefon vagy táblagép, számítógép segítségével. Függetlenül attól, hogy a mai Magyarországon mennyire lehet oktatási gyakorlatot építeni az okostelefon használatára, meg kell jegyezni, hogy a drága eszköz megvételén túl a havi internet előfizetés többe kerül a szülők számára, mint amennyi egy 4 éven keresztül használható atlasz ára.

Az online elérhető anyagok között található többek között pl. a földrajzi atlaszok általános jelmagyarázata is. Ez az eléggé meghökkentő tény – amely talán ahhoz hasonlatos, mintha gyermekünk tankönyvének tartalomjegyzéke csak online lenne elérhető – felveti azt a kérdést, hogy mennyire használhatók ezek az atlaszok? Ugyanis abban az esetben, ha a minőségi iskolai atlaszok kiadása megoldott, akkor az állam által kézbe vett tankönyvkiadás kötelezettsége, hogy az általa kiadott új atlaszok minőség legalább elérje a forgalomban levő kiadványokét.

A hazánkban 100 éves múltra visszatekintő iskolai atlaszok készítésének kialakult egy olyan gyakorlata, amely a legjobb pedagógus és térképész szakemberek tudását felhasználva biztosította, hogy mindig megfeleljenek az oktatás igényeinek és a tankönyv-engedélyezési eljárás szigorú szempontjainak. Ezekhez a kiadványokhoz csatlakoztak most az OFI engedélyezési eljárást mellőző földrajzi és történelmi atlaszai, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy terjedelmükben, tartalmukban, komplexitásukban, kifejezési módjukban, módszertanukban nem érik el az eddigiek színvonalát.

Néhány jellemző hiányosság

Tartalmuk foghíjas, vagy következetlen, mivel a meglehetősen szűk terjedelemhez igazodnak. Térképeik sok esetben a kis betűméret, sok esetben a rosszul megválasztott grafikai megoldás miatt szemet rongálóan olvashatatlanok. Tartalmi hibákon túl hemzsegnek a rossz pedagógiai és ábrázolás módszertani megoldásoktól. Nem tisztázott, hogy mely korosztályok számára készültek, így az alsóbb évfolyamok tanulói kezébe mind a két tárgyból olyan atlaszok kerülnek, amelyek nem rendelkeznek semmiféle olyan eszköztárral, ami vonzóvá tenné őket a gyerekek számára. Hiányzik belőlük minden játékosság, egyik sem gyerekbarát. Az általános iskolai történelmi atlaszban ez olyan szinten jelentkezik, hogy a térképek 80%-a a középiskolás változat térképeinek átvétele. A középiskolai atlaszok eszköztára is szűk, szinte kizárólag csak a térképekre szorítkozik.

A földrajzi atlaszokból és a középiskolai történelmi atlaszból kimaradt a névmutató. Ez azon túl, hogy megnehezíti az atlaszok használatát, mert kizárja az azokban való tájékozódás lehetőségét, rengeteg hasznos információtól is megfosztja a diákokat, valamint nem segíti őket a tárgy- és névmutató használatának elsajátításában. A középiskolai történelmi atlasz nem tartalmaz semmiféle kronológiát, és teljességgel hiányzik belőle mindenféle művelődés- és kultúrtörténettel kapcsolatos fejezet.

A kronológia hiánya annak a következménye, hogy az érettségi követelményeket meghatározó testület a jövőben nem tartja fontosnak fejleszteni a kronológiák használatának képességét, ezért száműzték azt az érettségiről, amelyről külön jogszabály is rendelkezik. 2017. januárjától a történelem érettségi vizsgán kizárólag az OFI által készített, kronológiamentes, kísérleti történelem atlasz használható. Ez azt is jelenti, hogy a két-három éve a jelenlegi atlaszokat használó középiskolásoknak nem lesz lehetőségük az érettségin azokból dolgozni.

A művelődéstörténet ugyan nem szigorúan vett kerettantervi anyag, de a térképek által közvetített kultúr-, tudomány-, technika-, vallástörténeti, stb. tartalmak szélesítik a látókört, hasznosak a fakultációnál, az emelt szintű érettségire való készülésnél, esetleg más tárgyak tanulásakor.

Röviden összefoglalva tehát, elkészültek az OFI atlaszai, de újat nem nyújtanak, inkább a múltba mutatnak vissza. A kísérlet nem sikerült, jogos az ingyenesség! A három és fél hónap, amennyit a készítésükre szántak, mutatja, hogy a lényeg az volt, hogy megszülessenek. A humoristát idézve az ’50-es évek sertésbegyűjtő akciói kapcsán „Mindegy, hogy mi, akár nyúl is lehet, csak röfögjön!”.

Szeptemberben az állam elárasztotta az iskolákat az ingyenes kísérleti atlaszokkal. Az ingyenesség – a prioritások tekintetében elég hátul álló atlaszok esetében – sok helyen népszerűvé teheti őket mind az iskolák, mind a szülők körében.

A ma már egyre kevésbé érvényes tanár / iskola választ, szülő fizet, gyerek használja hármas egységből kihagyva a gyerekeket, mint az atlaszhasználat elszenvedőit, a tanároknak és a szülőknek – mint felelősöknek – fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az OFI atlaszainak ingyenessége és törvénybe foglalt védettségük rövidesen ki fogja szorítani a forgalomban lévő minőségi atlaszokat az iskolákból, amelyeknek nem lesz lehetőségük tankönyvi engedélyük megújításához. Nagy az esélye, hogy legkésőbb 2018-tól a „választék” az OFI atlaszaira fog szűkülni. Ha az eddigi atlaszok eltűnnek a közoktatásból, az egy nagyon nehezen visszafordítható folyamat lesz, és feltehetőleg azok számára is megszűnik a lehetőség a használatukra, akik áldoznának rá.

Sajnos a térképkultúra elég alacsony hazánkban. Éppen ezért fontos, hogy az érintettek elgondolkozzanak azon a tendencián, hogy a jövőbeli nemzedékek esetleg már az általános iskolában meggyűlölik majd a térképeket, az érettségin pedig egy kísérleti atlasz segítségével jó esetben meg tudnak mutatni néhány helyet a térképen ahelyett, hogy számot adnának a komplex atlaszhasználat elsajátításáról.

A GPS korában sem mindegy, hogy gyermekeink, unokáink tudnak-e egy nyomtatott térképen útvonalat tervezni, hogy az információs társadalomban tudnak-e tervezéskor, elemzéskor, statisztika készítésekor vagy használatakor egy tematikus térképet elemezni, tudományos munkájukhoz egy folyamatot, jelenséget grafikai módszerek segítségével leíró térképvázlatot készíteni. Vagy csak hogy ne bukjanak meg az érettségin atlasszal a kézben, de legfőképpen, hogy a tökéletes érdektelenség következtében ne tévesszék össze a térképet egy szabásmintával, ahogy arra már volt példa.

 H.G.

(Részletesebb kritika és hibajegyzék megtalálható a TANOSZ honlapján.)

http://www.tanosz.info/cikkek/tankonyvkritika/a-nagy-tankonyvhaboru-ujabb-fejezete.html

Szemléltetésként néhány példa az OFI atlaszaiból és a korábbi atlaszokból:

4–5. évfolyam, természetismeret

„A domborzat ábrázolása” téma a korábbi atlaszokban”

domborzat_1.jpgdomborzat_2.jpg
 

A domborzat ábrázolása” téma az OFI atlaszában

 domborzat_ofi.jpg

 

 

  1. évfolyam, történelem - Magyarország három részre szakadása

 korábbi atlaszok                                         


maoxvi_2.jpgmaoxvi_1.jpg
OFI atlasz  

maoxvi_ofi.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tankonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr838125356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása