Tankönyvekről diákoknak, tanároknak, szülőknek. Mindenkinek, aki iskolába jár vagy járt.

Tankönyvek

Hogyan képezzünk kreatív-kutató diákokat? I.

Egy szösszenet a Kísérleti Tankönyvek Történelem 9. c. kötetéről

2015. július 22. - DupcsikcsabaRepárszkyildi

Ismerkedés a térképpel és a történelmi atlasszal; avagy mit tehet a tanár, ha 9. osztály elején, a történelmi tanulmányok bevezető szakaszában a térképhasználat rejtelmeibe szeretné beavatni diákjait Mezopotámiával ismerkedve és például azzal találkozik, hogy

a tankönyv térképén jelzett egyes városok valós helyükről odébb vándoroltak, a folyó kreatívan más irányba halad, a térkép nem felel meg a tankönyv szövegének sem,

s így a kapcsolódó feladatok gyakorlatilag megoldhatatlanná válnak?

Részletesen:

 kiserleti-9_p11.jpg

Az ókori Mezopotámia című térkép a 11. oldalon összesen 5 várost ábrázol, ebből négyet Mezopotámiában, melyek közül Ur és Uruk biztos nem a Tigris partjára való, láthatjuk Agade (az akkád főváros) pontos helyét - de ha jól tudjuk - ezt még mindig nem ismeri a történettudomány, illetve a régészet, és a leckében nincs is szó az akkádokról. Nem vagyunk térképészek, de nagyon furcsának látjuk a két mezopotámiai folyó folyását és Babilon elhelyezkedését is.

Azt viszont egészen biztosnak mondhatjuk, hogy a térképen jelölt Türosz az a valóságban Büblosz.

A térképhez tartozó egyik feladat négy város (többek között a fent említett Ur és Uruk) megkeresését kéri, amivel egyrészt hibás információt rögzíttet a diákban, másrészt „nehezített feladat”, mert a feladatban kért Assur nem szerepel a térképen (Asszíriáról két leckével később lesz szó, 19-20. o.). A térkép 3 állam (Akkád, Babiloni, III. Uri Birodalom) határvonalait ábrázolja, míg a tankönyvben a sumer államról és Óbabiloni Birodalomról tanulhatnak a diákok.

 

Mezopotámia és tágabb térsége, a Közel-Kelet visszatérően a 9.-es történelmi tanulmányok „helyszíne”, ráadásul a diákok a görög-perzsa háborúk révén már az általános iskolában is találkoztak ezzel a területtel; 9.-ben a Perzsa Birodalommal is meg kell ismerkedniük, ehhez kap(ná)nak is segítséget a 19. oldalon (és a digitális tananyagban is) látható A Perzsa Birodalom című térkép formájában:

kiserleti-9_p19.jpg

A térkép a Perzsa Birodalom terjeszkedését és uralkodóinak hadjáratait ábrázolja. Az egyik mezopotámiai támpont, a Tigris folyó lemaradt, az Eufrátesz meg új utakat talált és lerövidült (a digitális térképen látható folyó Mezopotámiában, de hogy melyik?), a térkép 26 településneve „lóg a levegőben” (tehát nincs mellette jelölés); ráadásul rossz helyen úsznak, érezhetően mindegyik elcsúszott, némelyik csak kicsit, de például Ninive majdnem beleesik a Földközi-tengerbe. Az elcsúszás miatt például Arábia Damaszkusztól északra (!) került. Médiáról és Elámról nem derül ki, hogy nem településnevek.

Két uralkodó, Kambüszész és Dareiosz hadjáratait jelölő színes nyilak felcserélődtek, de talán nem mindegy, melyik perzsa uralkodó katonái harcoltak Marathónnál! Az már apróság, hogy Dareiosz Birodalma szerepel egy színezett sáv (valószínűleg az általa hódított terület) magyarázatában (ez hódításként szerepel a digitális térképen), s hogy a jelmagyarázatban egy sárga vonal (a nyomtatott könyvben csak vonal, a digitális térképen nyíl) mellett csak ennyi olvasható, hogy Kr. e. 490. Több magyarázatlan világoszöld foltot is látunk, de ez már lehet a mi hibánk. L

 

Tehát mit tehet a tanár?

Praktikusan: azt, amit eddig, vagyis rajzoltat, színeztet térképet a füzetbe, adva fénymásolva egy használható alapot, csak most nem a tankönyvi térkép használatát kéri a diákoktól, hanem a diákok a saját történelmi, illetve földrajzi atlaszukat használják.

Cinikusabban: a történelmi atlasz alapján kijavíttatja a tankönyv hibáit, ezzel is tanítva és gyakoroltatva az oly fontos forráskritika-forrás összehasonlítás feladatát, valamint „komplex képzés” keretében a térképrajzolást is beemeli a tananyagba.

 

Mit szólhat ehhez/mit tehet egy diák?

Praktikusan: csinálja a feladatát, amit a tanára kért, 9.-ben a rajzolós feladatokat akár még kedvvel is; ha a tankönyvi térképet veszi alapul és nem a történelmi atlaszát, ahogy a feladat kéri, kénytelen lesz szembesülni, hogy néhol nem stimmel a megoldás.

Cinikusan: hibavadászat általában örömteli feladat, ha nem a diák saját feladatában keresendő…

 

Mit szólhat ehhez/mit tehet egy szülő?

Praktikusan: az a lényeg, hogy a diák elsajátítsa a szükséges ismereteket , módszereket és kompetenciái fejlődjenek. Az sem hátrány, ha a különböző tudományágak (tantárgyak formájában), mint földrajztudomány, történelem, régészet és magyar nyelvészet/irodalomtudomány (például szövegértés kapcsán) összekapcsolódnak.

A szülő könnyen utánanézhet a felmerülő problémák megoldásának, akár a gyermek atlaszaiban (alább a Cartographia atlaszának A Perzsa Birodalom című térképe), akár megbízható weboldalakon.

cartographia_p12-v.jpg

Cinikusan: az iskola az életre nevel, hol van az előírva, hogy csak történelmi/irodalmi stb. forrásokon lehet gyakorolni a forráskritikát…

A bejegyzés trackback címe:

https://tankonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr27646190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paddington 2015.07.22. 19:10:35

Tényleg dolga a szülőnek, hogy a tanár által válaszott és a szülő pénztárcájából megvásárolt tankönyv valóságtartalmát ellenőrizze? Vagy általános feladat, hogy a gyereket arra nevelje, amit az iskolában kap, az jó eséllyel nem helyénvaló? Ugye nem? Nekem eleve bajom van az otthoni együtt tanulással, soha nem űztük, mindenkinek megvan a maga dolga, tőlem sem kéri senki naponta számon, hogy elvégeztem-e a munkámat. Persze, ha a gyerek kérdez, mindig kap választ. Szerintem nem dolga a szülőnek, hogy megtalálja a helyes megoldást, maximum annyi, ha a gyerek észreveszi, hogy valami nincs rendben, akkor megmutassa, hol keressen válaszokat.

DupcsikcsabaRepárszkyildi 2015.07.23. 07:34:48

Nem dolga, nem feladata a szülőnek, nekünk sem megy, mi sem űzzük ha nem muszáj. De ha a bejegyzésben olvasható hibákkal találkozik, lehet "kényszert érez", hogy valamit lépjen, illetve ha a gyerkőc szembesül ezekkel a problémákkal, jó esetben akkor is "eszmecsere" tárgya lehet a téma.

paddington 2015.07.23. 11:44:32

Ha az ember még az előző rendszerben járt iskolába (persze egyre kevesebb az ilyen szülő), az is megfordul a fejében, hogy biztos ő tanulta rosszul vagy az ő régi atlaszában/könyvében van valami bolsevik trükk. Viccen kívül: leültök a szülőkkel, szóltok nekik, hogy nem lehetett megnézni előre a könyvet, most látjátok, hogy sok a hiba benne? A fiam töritanára szimplán megtiltotta kilencedikben kb. októberben, hogy a srácok innentől kezdve bármikor kinyissák a (persze kifizetett) tankönyvet, de a szülőknek egy szót sem szólt. Nem esett volna rosszul legalább egy 'bocs" e-mail az osztálylistán. Meg esetleg némi magyrázat, amikor a következő évben ugyanazt a sorozatot kellett (volna) megvenni (és igen, ebben az iskolában a tanár választ magának) Ráadásul sok szülő sem tudja, melyik a 'megbízható weboldal', ha így lenne, nem jönne újra meg újra szembe ugyanaz a hoax a Facebookon.

DupcsikcsabaRepárszkyildi 2015.07.24. 08:07:53

Nyilván kevés szülő fog térképet böngészni, de a gyerek atlaszához/atlaszaihoz utaltuk őket a net előtt...Akik első évben rendelték ezt a 9-est, azok valóban nem láthatták előre mi van benne. Itt egy "bocs" kevés, gondoljuk a helyzet "magyarázatába" a tanár nem akart belemenni a szülők előtt. Nem mintha az jó ötlet lenne, hogy a diáknak megtiltja a könyv kinyitását, ez amúgy is felhívás keringőre. No meg elképzeltük, hogy megírja a szülőknek a valós magyarázatot, aztán azok kb. 30-an még felbőszülnek rajta, ki ezért, ki azért-mi sem kívánnánk magunknak...Mondjuk tuti nem rendeltük volna....