Tankönyvekről diákoknak, tanároknak, szülőknek. Mindenkinek, aki iskolába jár vagy járt.

Tankönyvek

Néhány szó az OFI új, kísérleti iskolai történelmi atlaszairól

2016. június 24. - paddington

ofi_tortenelmi_atlasz.jpgAz iskolákban eddig használatos történelmi atlaszok mellé 2015-ben csatlakozott az OFI új, kísérleti általános iskolai és középiskolai atlasza.

Mivel a diákoknak az általános iskolai történelmi atlasz segítségével kell eljutniuk a történelmi események és folyamatok értelmezésében az elemi térképolvasás szintjéről az atlaszhasználat szintjéig, a középiskolai atlasz jelentőségét pedig a történelem érettségi vizsgán való használhatósága is növeli, fontos tisztában lenni azzal, hogy mennyire támogatják ezek a kiadványok a gyerekek tanulmányait. A TTE Tankönyvelemző műhelyezért elkészítette az új atlaszok elemzését, amelynek összefoglalóját olvashatják itt.

Mind a két atlasz általános jellemzője a zsúfoltság. Ez nehezen értelmezhetővé, és nehezen használhatóvá teszi az atlaszok legtöbb térképét. Jellemző példa a „Várépítés és a román stílus emlékei 1300-ig” térkép, amelyen a feltüntetett várak sűrűsége miatt a nevek messze a várak topográfiai helyétől kerültek feltüntetésre, és csak nyilakkal lehet őket azonosítani, vagy a második világháború térképén a szovjet csapatok előretörését jelző több mint 30 vörös nyíl, aminek következtében még Berlint is alig lehet megtalálni.

A névrajz és a jelmagyarázati szövegek betűmérete változó, a kisméretű térképeken sokszor olvashatatlanok, mivel a betűk mérete nem haladja meg a nyomdai határértéket. Az olvashatatlanságot fokozza a nevek kontúrjaként megjelenő fehér keret, amely miatt a szöveg szellemképesnek tűnik. Mindez nemcsak a szemüvegeseket és a gyengébb megvilágítású teremben ülőket hozza hátrányba, hanem próbára teszi az egészséges szemet is. A zsúfoltság és szerkesztési problémák következtében az atlaszokban lévő információk megszerzése gyakran csak tanári segítséggel valósítható meg. Csoportmunkára, kooperatív technikák alkalmazására vagy önálló munkára alig alkalmasak, mert elvesznek a részletekben a diákok.
Az atlaszok térképeinek sorrendje elég szerencsétlen. Az egyetemes és a magyar történelmi részek a tankönyvi tematikai egységeket követik, így a térképek kronológiája több helyen zavaró módon keveredett. Pl. „A magyar nép vándorlása és a honfoglalás 6-9. század” térképe a 15. századi Európa térképével került egy oldalpárra, a trianoni Magyarország határainak kialakulását bemutató térkép pedig a trianoni békeszerződésig történt események és a trianoni békeszerződés eredményének bemutatásától háromoldalnyira került. A térképeknek ez a sorrendje hibás kronológiát közvetít a diákok felé.

Az atlaszok a térképeken kívül semmiféle eszköztárral nem rendelkeznek. A tartalomjegyzéken túl nincsenek olyan elemek, amelyek eszközként segítenének tájékozódni az atlaszban, a történelem folyamában, a térképek tartalmában. Hiányoznak a grafikák, a diagramok, ábrák, időszalagok, a névmutató és a kronológia.
A tartalomjegyzékben nem különítik el a magyar és egyetemes történelemhez tartozó térképoldalakat, így nehezen találja meg a diák a keresett oldalt. Nem jelzi semmi, ha egy egyetemes térképen fontos magyar vonatkozású anyag is van. A diákoknak érettségin már négy év távlatából kellene a tankönyvek korszakolása alapján használni a tartalomjegyzéket, így időt fog elvenni a kronológiailag nem megfelelő helyen lévő térképek megtalálása.

A középiskolai atlaszban a névmutató hiánya nemcsak az atlaszban való tájékozódás lehetőség zárja ki, hanem rengeteg hasznos információtól is megfosztja a tanulókat. A fok- és keresőhálózat hiányában a keresést a tanár sem segítheti azzal, hogy a keresőháló kódjára utalva keresteti meg a diákokkal az adott objektumot.
A kronológia használatát kormányrendelet tiltja ki az érettségiről, ennek megfelelően az OFI középiskolai atlaszából hiányzik a kronológia. Így a kronológiahasználat kompetenciája az atlasz segítségével nem fejleszthető.

Az általános iskolai atlasz legkirívóbb hiányossága, hogy nem rendelkezik semmiféle olyan eszköztárral, ami vonzóvá tenné a gyerekek számára. Nincsenek ábrák, időszalagok grafikák, amelyek a térképhasználaton túl még rengeteg lehetőséget nyújtanának az órai és otthoni munkához. Semmi játékosság, csak száraz térképek.
Ennek fő oka, hogy az általános iskolai atlasz térképeinek nagy része – az esetleges tartalmi ritkítás ellenére– a középiskolás változatból került átvételre. A 2015-ös kiadásnál az általános iskolai atlasz 74 térképe közül 60 egy az egyben vagy minimális tartalmi különbséggel megegyezik a középiskolai atlasz térképeivel, azaz a szerkesztők nem vették figyelembe az eltérő életkori sajátosságokat! Emiatt az atlasz tele van a 10–14 éves korosztály számára felesleges tartalmakkal.

Jól jelzi, hogy a szerzők és engedélyezők mennyire nincsenek tisztában térképeik nehézségi fokával, hogy a középiskolai atlasz az engedélye szerint alkalmas használatra a gimnáziumok 5–12. évfolyamán. Ennek megfelelően a diákok 12 éves korukban fognak találkozni a középiskolai atlasz bonyolult térképeivel, tehát abban a korban, amikor a kerettanterv elvárása szerint még az elemi térképolvasás szintjén állnak. Legjobb példája ennek a 2016-os kiadású atlaszokban található „A Magyar Királyság kultúrája a 13-16. században” térkép, amely változatlan formában szerepel mind a két atlaszban. Ilyen részletességre (Várpalota; Városi templom; Falusi templom; Várépítészet, kastély; Középület, lakóház; Szobor, egyházi kincs; Jelentős szárnyas oltár; Falkép) még a középiskolában sincs szükség, az általános iskolai diákokat azonban végképp eltávolítja attól, hogy a legfontosabb 5–6 emléket megjegyezzék.

Bár a kerettanterv már hosszú évek óta a politikatörténet mellett az életmód és művelődés, valamint a gazdaság- és társadalomtörténeti témákat is hangsúlyosan beemeli a tananyagba, a kísérleti atlaszokban mégis a politikatörténet dominál. Mind a középiskolai, mind az általános iskolai változatot a politikatörténettel foglalkozó térképek uralják.

Pedig a kerettantervet vizsgálva feltűnő, hogy mind a két fajta atlasz esetében több mint 20 politikatörténeten kívüli kerettantervi témához kívánkozna még térkép.

A politika túlsúlya olyan mértékben, ahogy az atlaszokban előfordul, nem következik a kerettantervből, hanem helytelen szerkesztési elv következménye. A kerettanterv biztosított volna lehetőséget egy korszerűbb tematika kialakítására, korszerűbb látásmódra. A szerzők azonban megmaradtak egy sok évtizeddel ezelőtti felfogásnál, és a legkönnyebben szerkeszthető politikatörténeti térképeket helyezték előtérbe, így a kompetenciafejlesztésre igazán alkalmas térképek jelentős számban kimaradtak.

A fentieket tetézi, hogy hatalmas az átfedés az atlaszhoz tartozó tankönyvek és az atlaszok térképei között. A 9–11. évfolyam kísérleti tankönyveinek térképeiből átlagosan 40%-nál több téma ismétlődik a középiskolai atlaszban, az általános iskolai változatnál valamivel jobb a helyzet mivel ott az 5–7. évfolyam könyveiben csak 29% az átlag. Az atlaszok szűk terjedelme mellett ez pazarlás, főként, hogy az OFI a saját tankönyvcsaládja mellé készíti ezeket a kiadványait.

A kimaradt témák tekintetében az érettségi témaköröket vizsgálva sem jobb a helyzet. A középiskolai atlaszból hiányzik az érettségi témakörök közel negyede! Csak néhányat említve, hiányzik pl. az „Életmód és mindennapok a 20. század első felében” „A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika” „Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években” „A globális világgazdaság ellentmondásai” „Demográfiai változások Magyarországon 1945-től”.

A kerettanterv kötelező topográfiai névanyagából is jócskán hiányoznak nevek. Néhány példa a középiskolai atlaszból: Magna Hungaria, Saar-vidék, Szudéta-vidék, Rajna-vidék, Normandia, Potsdam, Észak-Erdély, Kamenyec-Podolszki, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Sajátos, hogy a rendszerváltozás eseményeinek ez utóbbi három kiemelkedő települése bár az általános iskolai atlaszban szerepel, a középiskolaiból kimaradt, annak ellenére, hogy mind a három nevet tartalmazza a kerettanterv.
Néhány példa az általános iskolai atlaszból: Olümposz, Betlehem, Kárpát-medence, New York, Don-kanyar, Normandia, Hortobágy.

A kötelező topográfiai nevek problémáján túl meg kell említeni, hogy az atlaszok névanyagának mennyisége túlzott, a diákok számára felesleges, és zsúfolttá teszi a térképeket.

Összegezve megállapítható, hogy a kísérleti atlaszok terjedelmükben, szerkezetükben, megoldásaikban, felfogásukban, megjelenési formájukban, módszertanukban néhány évtizeddel korábbi szemléletet tükröznek, és korszerűnek semmiképp sem mondhatók.

A hiányzó eszköztáruk révén nem vonzóak a gyerekek számára, a térkép- és atlaszhasználat készsége nehezen fejleszthető velük. Hiányosságai következtében a középiskolai változat az érettségin csak korlátozott segítséget nyújt.

Bár az atlaszokban található QR kód és okostelefon segítségével is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon az atlaszok mellé rendelt digitális változat térképei, azonban a portál annyira gyerekcipőben jár, hogy nem teszi könnyebbé a nehezen kezelhető, száraz és hiányos nyomtatott változatok használatát. Korlátozott interaktivitással csak az atlasz és a tankönyv térképei jelennek meg benne, többletet nem nyújt.

A teljes elemzést ezt a linket követve letölthető a TTE honlapjáról.

Hidas Gábor

A bejegyzés trackback címe:

http://tankonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr888837636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.