a Kísérleti Tankönyvek Történelem 9. című kötetéről, a hozzá kapcsolódó digitális tananyagról és Munkafüzetről http://www.tte.hu/toertenelemtanitas/tankoenyvbiralat/8227-a-tte-tankoenyvelemz-mh
A digitálisnak nevezett tananyag már az elnevezése is problémás. Ha bármi, amit a tanításhoz használunk, tananyag, akkor ez is az, de ebben az esetben egy tananyaghoz mért didaktikai elvárásoknak is meg kéne felelnie. Ebből a szempontból kétséges a tananyag használhatósága. A digitális jelző is kétségbe vonható, ugyanis sem attól nem lesz digitális tananyag valami, hogy a képernyőn/kivetítőn nézzük, sem attól, hogy internetről letöltjük és kinyomtatjuk a diákoknak, hogy meg tudják oldani a – többségében álinteraktív – feladatokat. Az e-tananyag egy módszertani kategória, ami alapvetően más metodikát kíván, mint amit itt látunk. Az sem az interaktivitás lényege és főleg semmi kreativitás nincs benne, hogy ha rákattintunk valamire, akkor az megjelenik. A valóban interaktívnak szánt térképek, animációk és a mutatóban előforduló interaktív feladat sem használják ki a műfaj adta lehetőségeket.
A digitális tananyag, még a tankönyvhöz képest is összehangolatlan. Egy része egyértelműen ehhez a tananyaghoz készült, más részeit meg hol tudni, honnan vették át, hol nem. A célzottan a tankönyvhöz készülőknél is látszik, hogy egy-egy típusú anyagot is több ember készítette, nincsenek grafikailag és módszertanilag sem egységesítve. Az elkészült anyag vegyes színvonalú, teljesen eltérő célzatú tartalmak tárháza.
A tankönyv Rá@dás részei utalnak a digitális tananyag egy részére, bár az egyetemes középkori résznél a tankönyvben (111, 114, 118, 132, 139, 156) beharangozott digitális anyagok nagyobb része nem található meg. A Rá@dáson kívül az e-tananyagra csak elvétve, néhány tankönyvi kérdésben történik utalás.
Tartalmilag kiegyensúlyozatlan, egyes anyagrészekhez egyáltalán nem készült, illetve nem illesztettek digitális anyagot (vagy valamiért nem jelennek meg). A diákok számára a hibás tankönyvi térképek és problémás ábrák jelennek meg az interaktivitás lehetősége nélkül. Mi értelme ugyanazt betenni, ha a tankönyv is elérhető digitálisan? Technikailag sok esetben bizonytalan a „digitális” működése, vegyes a gyorsasága, a prezentációk nem nyithatóak meg, csak letölthetőek, bizonyos fejezetek és térképek mögött mintha semmi nem lenne, illetve a térkép nem „működik” (például az Oszmán-török Birodalom terjeszkedése a mai országok területén).
Példának okáért: a magyar középkori rész 13 leckéjéből 7-hez egyáltalán nem tartozik, vagy nem nyílik meg digitális anyag (utoljára ellenőrizve: 2015. 10. 05.). A 13 leckére jutó összesen 11 megnyitható anyag – három kivételével – hadtörténeti. Szimptomatikusnak tűnik, hogy miközben a Szent Korona a „digitális” tananyag magyar fejezeténél is nyitókép, mint a tankönyvben is – az egyik Rá@adásban erről ígért anyag (178) hiányzik.
A „digitális” előnye lehetne, egyrészt, ha egyszerűen lehetne benne keresni (de nem lehet),
másrészt, hogy valóban konkrétan a tankönyvhöz készült, ellentétben mondjuk az általánosságban használható SDT-vel, de a netes kezelhetősége iskolai környezetben erősen kérdéses.
Nézzük a kategóriákat külön-külön.
Tanári segédanyag és kiegészítő anyag: nem jöttünk rá, hogy mi a lényegi különbség a tanári segédanyag és a kiegészítő anyag funkciója között. Ezek nagyobb részére Rá@dás címmel a tankönyv is utal, időnként csak szöveggel, de legtöbbször figyelemfelkelő képpel is. Ezen két kategóriába források, kiegészítő szövegek és kérdések kerültek. A Rá@dásban a tankönyv bevezetője szerint valóban a kiegészítő anyagrészek kaptak helyet, ötletes megoldással tágítva a tankönyv műfaj szűk kereteit és bővítve a diákok információszerzési lehetőségeit. Azonban nem értjük, hogy a Rá@dások többsége miért „tanári segédanyag”, amikor egyrészt a tankönyvben szerepelnek, időnként tankönyvi kérdések is tartoznak hozzájuk, másrészt a digitális anyagnál olvasható kérdések is inkább a diákoknak szólnak. Tartalmilag viszont nehéz eldönteni kiknek szánták: időnként túl evidens információkat olvashatunk, máskor pedig ismertnek feltételeznek a diákok által bizonyára nem ismert-tanult fogalmakat. A tanárok számára akkor lenne valóban segédanyag, ha a tankönyvi tananyaghoz csatlakoztatva tartalmaznának feldolgozási javaslatokat, módszertani ötleteket.
A digitális tananyag képeit 3D-ben is élvezhetjük. Mindegyikről megtudhatunk minden olyan információt, amelyet a tárgyat őrző/tulajdonos múzeum leltári katalógusa tartalmaz, tehát a pontos méretét, a leltári számát, sőt még a licensz-jelzését is! Ennek megfelelően hol van magyarázat hozzá, hol nincs, ha van, akkor viszont angolul is. Feladat azonban egyetlen egyhez sem tartozik.
A digitális tankönyvhöz kapcsolódik egy Galéria a Történelem 9. tankönyvhöz című képtár, amelybe néhány tankönyvben is látható, illetve néhány tankönyvből kimaradt kép került, összesen 17 darab. A képeknél szerepel, hogy a tankönyv mely oldalához kapcsolódnak, viszont a tankönyvben semmi nem utal ezen Galéria létezésére.
Térképeknél visszaköszönnek a tankönyv hibás térképei, még azokat sem javították ki, amelyeket a tankönyv webes változatában már igen. A többi térkép sem tartalom, sem interaktivitás tekintetében nem ad pozitív többletet, újabb ellentmondásokat a tankönyvvel viszont igen. Az a néhány térképes összefoglaló feladat, amelyben meg kell keresni a tanult földrajzi és történelmi helyeket, esetlegesen tartalmazza a megtanulandó topográfiai adatokat, illetve szerepel olyan is rajta, amit a tankönyv kifelejtett.
Videóból három típus került be, a saját készítésű „múzeum-óra”, a zanza.tv filmjei és játékfilmrészletek.
A múzeumi felvételeken történész, levéltáros vagy régész mutatja be kiállított tárgyak (vagy még egyéb háttérképek) segítségével a tananyag egy-egy szeletét. Ezek pozitívuma, hogy közelebb hozza a forrásokat és felhívja a figyelmünket a számunkra is elérhetőbb múzeumi gyűjteményre. Ezek között is vannak sikerültebb, rövid bejátszások, amelyek valóban felhasználhatóak egy tanórán, de készültek hosszabb, inkább hagyományos előadásra emlékeztető videók. Azt gondoljuk azonban, hogy a mai múzeumpedagógia több módszertani lehetőséget kínál ezeknél.
A zanza.tv filmjei (amelyek nem az OFI, hanem az Eduweb Multimédia ZRt. produkciói) speciális céllal készültek, erősen leegyszerűsítőek (erre utal a zanza név is), képekkel illusztrált tömörítések eredetileg más célközönségnek. Azt csak üdvözölni lehet, hogy az órai munkába filmet is bevonjunk, ám a középiskolai felhasználhatóságuk kérdéses. A gyerekeket nagyon félrevezethetik , hiszen ezek minimális „középszintet” alig teljesítő filmek, komolyabb tudás közvetítésére nem is vállalkozhattak a készítők. Szakmailag is erősen eltérő színvonalúak és akad olyan is, amiben az elhangzó szöveg nem azt a szemléletet képviseli, mint a tankönyvszerző. A filmek feldolgozásának módjáról sem tudunk meg semmit, de semmiképp nem helyettesíthetik a forrásfeldolgozáson alapuló tananyag-feldolgozást. Például a középkori városról szóló videó megfeledkezik tárgyának lényegéről (a kiváltságokról menet közben, mellékesen esik szó, a városvezetés választásáról egyáltalán nem), s a képeken keverednek a keleti és nyugati városok, „a városi népgyűlést” a bolognai egyetem előadótermét ábrázoló közismert kép illusztrálja, stb.
A játékfilmes illusztráció diákbarát ötletnek tűnik, de nem ártott volna ezekhez is feldolgozási ötleteket adni, valamint némi forráskritikai kiegészítést, például a női pápa megválasztásának sztorijához, a narrációban erről elhangzó egy mondat kevés. Vajon mi a pedagógiai haszna, hogy egy középkori „lakoma a Német Lovagrend közreműködésével” címet kapó (az 1960-as Keresztesek című lengyel filmből vett) részletben semmi más nem látszik, minthogy ruhájukon keresztet viselő férfiak részegre isszák magukat?
A 3D videók és animációk egy-két kivétellel (például az Egy római fiatal egy napja című angol feliratos animáció telitalálat) nem használják ki azt a lehetőséget, hogy szemléletesen illusztrálják a különböző korok embereinek életét. Hosszúak és a korosztály számára feltehetőleg unalmas, például percekig egy-egy épület külső részét nézegetni, néhány makettnél hallunk legalább narrációt, de olyat is találtunk, ahol még az sincs. A csaták egysíkú, semmitmondó feldolgozása sem hinnénk, hogy tanórán bevethető. Az animációk csak letöltve nézhetőek meg folyamatosan.
Folyamatokat bemutató prezentációk: ezek többsége a tankönyvi ábrák néhány lépésből álló prezentációjával akar folyamatot bemutatni; csak azok adnak pluszt a tankönyvi változathoz képest, amelyekhez filmrészletek, képek, néhány esetben kérdések tartoznak. Tartalmilag ugyanazok a problémák, mint a tankönyvi ábrákkal: alig néhányat tett csak a prezentáció grafikailag kicsit hitelesebbé, érthetőbbé (például az invesztitúra értelmezése, a középkori egyetem jellemzése, a százéves háború menete, az angol és francia rendi állam, társadalmi rétegek a római köztársaság korában stb.). Az athéni demokrácia kialakulását szemléltető ábra teljesen használhatatlan. Az egyetemes középkori fejezetnél találtunk új prezentációkat, ezek vegyes színvonalúak. Például kifejezetten ötletes és jól felhasználható tanórán is a középkori város kialakulásáról, vagy a reneszánsz világképről szóló bemutató.
Sok érdekes információt és mini animációt tartalmaz a középkori technikáról szóló ábra, de nem kapcsolódik a tananyaghoz és nem érthető a technikai/műszaki forradalom kifejezés és az sem, hogy miért a nyomásos földművelésből, az önellátó szerzetesrendekből és éghajlati felmelegedésből következik. A tankönyvből nagyon hiányzó információkat is tartalmaz a középkori egyház kialakulása című prezentáció, amely inkább a kettéválást és a két egyház jellemzőit mutatja, de kissé szerencsétlenül jelenítve meg az 5 püspökség, (a tankönyv 100. oldala szerint és szerintünk is helyesen: 5 pátriárka) székhelyét és azok sorsát. Kevésbé sikerült például a Frank állam bemutatása (mivel nem ad többletinformációt a tankönyvi szöveghez), illetve a feudális társadalom kialakulása prezentáció (ezen a hűbériség jól kiegészíti a tankönyvi szöveget, de a jobbágysággal kapcsolatos információk éppúgy nem érthetőek, mint a tankönyvben).
A prezentációkat csak letöltve lehet elindítani, nem értjük, miért szerepel opcióban a „megnyitás”. Miért csak a lézermutató funkció aktív? Nagyon jól jönne a problémák kiigazítására a toll funkció is. Persze, ahol interaktív tábla van, ott a tanár megoldja, de ha a prezentáció alapból is tudja, miért nem lehet használni?
Feladatokból három típust találtunk: munkafüzet jellegű feladatok, interaktív és projekt feladatok.
A munkafüzet típusú megoldás semmit nem használ ki az IKT lehetőségei közül, kinyomtatható feladatok, így interaktív tábla nélkül, csak projektorral tanórai felhasználásuk nehezen képzelhető el, mivel szavakat kell beírni vagy ikszelgetni.
Valódi interaktív feladatból az összefoglaló térképes feladatokon kívül egyet találtunk: Árpád-kori templomok képeihez kell megtalálni a helynevet. Ezzel csak az a baj, hogy a legtöbb találgatás útján megy, néhány templom kivételével, nem elvárható ezek felismerése.
A projekt-feladatoknál nem derül ki, hogy miért azok. Nem csoportot szólítanak meg és nem céloznak meg konkrét produktumot. Feltételezzük, hogy azért, mert nagyobb internetes kutakodást igényelnek, de ezek típusukban munkafüzet feladatok.
