Ez év áprilisában a tankönyvrendelési időszak közepén kapott nyilvánosságot, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a kísérleti tankönyvek mellett általános iskolai és középiskolai kísérleti történelmi és földrajzi atlaszokat is fejleszt.
Amint az a közleményből kiderült:
A kísérleti atlaszok célja az atlasz- és térképhasználat tanításának és készségszintre fejlesztésének támogatása, módszertanának megújítása. Ezen új atlaszok minden tekintetben megfelelnek a kerettanterveknek, és úgy kerültek kialakításra, hogy az érettségihez is teljes körűen felhasználhatók legyenek.”
Így tehát nagy várakozás előzte meg az OFI által beharangozott ingyenes tanuló atlaszok ez év őszi megjelenését.
A Földrajzi atlasz általános iskolásoknak című 32 oldalas kiadványt átböngészve egy 6 oldalas hibalista állt össze. A Földrajzi atlasz középiskolásoknak című 56 oldalas kiadvány arányaiban kevesebb hibát tartalmaz, de itt is 7 oldalnyira rúg a hibalista.
Ennek kapcsán felmerült bennünk néhány kérdés;
-
Hogyan engedélyezhették ezeket a kiadványokat, vagy van egyáltalán ezeknek a kiadványoknak tankönyvi engedélye?
-
Azért nem szerepelnek az OFI-atlaszok a hivatalos tankönyvlistán, mert nincsenek engedélyezetve?
-
Azért nem engedélyeztették ezeket a kiadványokat, mert ingyen kapták az iskolák?
-
Ha ingyen kerülnek be az iskolákba, már nem is kell semmiféle engedélyezési folyamaton átesniük?
-
Ingyen bármi bekerülhet az iskolákba?
Szerkesztési hibák, hiányosságok:
A fekvő oldalak hol a gerinctől kifele, hol a gerinc felé néznek. A kontinensek térképeihez kapcsolódó tematikus térképek nem következetesek, a térképek egy része olvashatatlan a méretaránya és a betűmérete miatt. Láthatóan a másik korosztálynak készült térképekből készültek lekicsinyítve.
A kiadványok nem tartalmaznak általános jelmagyarázatot. Földrajzi atlasz esetében az általános jelmagyarázat alapvető. Így nem világos, hogy egyes térképeken melyik térképi elem mit jelent. (A tanterv szerint a fejlesztés várt eredményei között szerepel a két évfolyamos ciklus végén: legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni – ld. kerettanterv.ofi.hu)
A kiadványok nem tartalmaznak névmutatót. (A tanterv szerint a fejlesztés várt eredményei között szerepel a két évfolyamos ciklus végén pl. a tárgy- és névmutató használata – ld. kerettanterv.ofi.hu)
A címek elhelyezése és mérete nem egységes, hol a jobb-, hol a baloldalon, hol a térkép felső, hol az alsó sarkában találjuk.
Néhány konkrét tartalmi és módszertani hiba, vagy hiányosság:
Az általános iskolai atlaszból hiányzik a Kárpát-medencei népesség összetételének (tantervi követelmény) értelmezését, a Magyarország határán túli néprajzi tájegységek (tantervi követelmény) megismerését segítő nemzetiségi és a néprajzi tájakat bemutató tematikus térkép.
Ugyanitt a Dunántúl c. oldal melléktérképein a Fertő és a Balaton méretaránya különböző, ezért teljesen megtévesztő, összehasonlításra pedig teljességgel alkalmatlan. Méretarányok:
A Fertő (1:400 000); A Balaton (1:655 000), míg az előző oldalon A Tisza-tó (1:360 000)
Az Európa domborzata c. térkép melléktérképei mind éghajlati térképek (Évi középhőmérséklet, Évi csapadékmennyiség és Európa éghajlatai), de sem a melléktérképeken, sem a főtérképen nincsenek feltűntetve az éghajlatot módosító tengeráramlatok, köztük a kontinens éghajlatát leginkább befolyásoló Észak-atlanti-áramlás. A januári középhőmérsékletet bemutató tematikus térkép hiánya gyakorlatilag lehetetlenné teszi a pozitív hőmérsékleti anomália szemléltetését. Az európai térképek többségéről hiányzik a jelmagyarázat.
A Közép-Európa térkép az általános iskolák számára készített atlaszban a méretaránya miatt szinte használhatatlan, ráadásul le van vágva két nagy folyamának (Duna, Rajna) torkolata is.
Afrika tematikus térképei között az Afrika főbb népcsoportjai c. térképen megdöbbenve láttuk, hogy amíg Ázsiánál a nyelvek alapján történt a népek beosztása, itt a rasszok alapján. Így a tanulókban keveredni fognak a fogalmak.
Délen az europid népesség egy foltban való ábrázolása megtévesztő, ha nincs jelezve rajta más nagyrasszhoz tartozó népcsoport. Mivel magyarázzuk akkor az apartheid berendezkedést a Dél-afrikai Köztársaságban? A zulu, sosza, szotó, cvána, sona, matabele és egyéb törzsek csak kiállítási darabok voltak?
A sarkvidékek egy-egy kis melléktérképként szerepelnek a Föld domborzata c. térkép alsó sarkaiban, és nem túl szerencsés módon az Északi-sark és Déli-sark címet kapták. Az egész oldal vizsgálata után sem derül ki, melyek egyáltalán a sarkvidékek, mert az Északi-sarkvidék (Arktisz) sehol nincs feltűntetve, a Déli-sarkvidék (Antarktisz) ugyan meg van írva, de eléggé félreérthetően az Antarktika (mint kontinens) helyett. Láthatóan teljes a zűrzavar.
A Föld képe nappal c. térkép esetében a „nappal” meghatározásnak semmi értelme, mert egyszerre nincs nappal az egész Földön.
A fenti példák csak ízelítők a hibalistából, de azért összességében elmondható, hogy az OFI kísérleti atlasza felépítésében, tartalmában, méretében és következetességében visszalépett kb. 2–3 évtizedet az időben. Sok szempontból a 20 évvel ezelőtti atlaszok következetesebbek és átgondoltabbak voltak.
K.P.